Erdő erdő erdő

Hát az erdőtől rövid távon is nehéz elszakítani, úgyhogy íme a legújabb alkotásaim. Igyekszem ma még gépközelbe jutni és felrakni a horgolt állatkákat is, kérdés, hogy a gyerekeim hagynak-e.

És a képek végre

Végre hozzájárult a blogger a képküldéshez:) Gyorsan el is küldöm:) Ez itt Zsiga Zsiráf varrott alteregója. Igen, Mici ezek horgolt foltok:)
És a Brummancsok. Középen Kornélé látható.

A hallgatás oka- plüssállat varrás

Először is köszönettel tartozom Fércműveknek, aki megengedte, hogy az általa megihletett állatkáim a blogon megjelenjenek. Természetesen ezek az állatkák jellegzetesen hordosv álllatkák, de tény és való, hogy hasonlítanak. Mióta enyém lett Dolly bárány folyton motoszkál a fejemben a plüssállat készítés, és hát a gyermekeim most a macijaimmal alszanak:)

Íme a Bú- maci csoport . A Brummancsokat Sára Lilla hívja így

és persze az elmaradhatatlan Zsiga Zsiráf ezúttal varrva.

A blogger utál engem és két napja nem hagy fotót feltöltenem. Nos hátha így majd látjátok őket.

És a győztes

Végre sikerült lefekvés előtt elkapni a nagyobbikom grabancát a sorsoláshoz. Igaz előtte még lovacskát etettünk, játszótereztünk, úgyhogy mire kihúzta a nevet a fotózáshoz túl sötét lett idebent. Apum gépe pedig nem tudott így képet csinálni.

Előtte poénkodtunk, hogy milyen lenne, ha a volt osztálytársam nyerne, akivel épp ma délután beszélgettem, mivel 3 ajtónyira lakik, majd még nagyobbat vigyorogtunk, mikor Kornél tényleg őt húzta ki. Szóval, Annamari gratulálunk a győzelemhez. Láttam jól fog illeni a jegesmaci gyűjteményedbe Bertold. Ha hazaérek postázom is neked:)

A többieknek nagyon köszönöm a játékot, ígérem nem ez volt az utolsó ilyen alkalom.

Elnézést de majálisoztunk

Az a helyzet, hogy elúsztam a sorsolással. Mivel enyém önfeláldozó férj hajlandó volt 4 órát vonatozni Zalaegerszegre édesapámhoz( mivel anyu már nem él, ezért ez az anyák napja nekem) a sorsolást ma akartam tartani, viszont az egész napos Kőszegi kirándulás után a kis sorsoló biztosaim úgy dőltek az ágyba, hogy a sorsolást sajna nem tudtam velük megejteni. Viszont megmásztuk a Szabóhegyet mindkettővel (a Kicsi hátizsákban) , megfagytunk kicsit megáztunk kicsit szóval olyan igazi volt minden:).Megbeszéltük a középkori várépítés minden fontos kérdését a nagyobbikkal, és jót ettünk Bozsokon az Aranypatak fogadóban.

Az élet mégiscsak csodaszép!

Holnap sorsolok, most már tényleg. És bocsánat a késésért mindenkitől.