2011. április 29., péntek

Ipolytarnóc, őslények és gyerekparadicsom





Azt hiszem vannak helyek, amit mindenkinek látni kell. A húsvétot megelőző hétvégén családi nyaralásra mentünk a családdal. Szempont volt, hogy ne legyen messze( ipolytarnóc 140 km.-re van Budapesttől, Salgótarján mellett), színvonalas legyen a szállás, és a kisebb gyerekeknek is élvezhető, szórakoztató legyen.

Nos, Ipolytarnóci őspark fantasztikus, gyerekes családoknak pedig külön is ajánlom.

Az én 6 és fél és 3 évesem is rettentően élvezte a miocén kori lábnyomokat, cápafogakat, megkövesedett fákat, ősorszarvú, kardfogú macskát, medvekutyát, kipatást bemutató túrát és a 3D-s filmbemutatót kint a lábnyomoknál. Számos egész napos túraútvonal is van a park területén, ami kicsikkel még meglehetősen nagy kihívás, de biztosan visszatérünk még. A frissen kiépült parkban lévő állatszobrok nálunk óriási sikert arattak, és a családi szótárba bevonult a "kispatás" csatakiáltás:)



A gyerekek élvezték a jól kiépített, bekerített játszóteret, a fiammal a lombkorona sétányon, 20 méter magasban tett séta is feledhetetlen élmény volt.

A szállodánk, a Cristina Hotel, rögtön a természetvédelmi terület bejáratánál fekszik.

A szálló személyzete kedves, előzékeny és türelmes, kiszolgálás rendkívül barátságos, a tájjellegű ételeket pedig vétek nem kipróbálni. A fogyókúrát érdemes félretenni:)

A közelben rengeteg a látnivaló, mi is csak töredékét láttuk a váraknak és látnivalóknak.

A Somoskői várat, ami az országhatáron fekszik, érdemes mindenképpen megnézni.


Bazalt vízesése csodaszép, a vár pedig jól karbantartott és minimális belépődíj ellenében látogatható szabadon a magyar oldalról is.


A Salgótarjáni szénbányát azoknak ajánlom, akik nem félnek a bezártságtól. A szénbányában jól kiépített viasz- szobrokkal dekorált körsétát lehet tenni. Mindezt palóc nyelvjárásban előadott szakszerű magyarázatokkal és anekdotákkal fűszerezve...felejthetetlen. Plusz rájöttem, hogy nem akarok szénbányász lenni. Mert szűk, sötét és veszélyes. A bányalátogatáshoz védőkabátot és sisakot adnak, ami a szűk járatokban kell is.


Hazafele kastélyt igértem a gyerekeknek( főleg a lányomnak) így benéztünk Szirákra. A kastélyt hotellá alakították, de a dísztermek szabadon látogathatóak és még ismertetőt is adnak a portán. Aki a közelben jár, ne hagyja ki.

1 megjegyzés:

HeMarica írta...

Szia!
Na most már emlékszem, miért volt nekem ismerős Ipolytarnóc neve, amikor a férjemnek említettem mi lenne ha a jövő év elején oda mennénk egy kicsit pihenni. Régebben is jártam már a blogodon, akkor olvastam a Ti kirándulásotokat. Most hogy újra elolvastam a bejegyzésedet, még jobban várom, hogy mi is mehessünk. Szállásnak én is a Cristina Hotelt néztem ki, és örülök hogy pozítívan írtál róla így talán kicsit bátrabban indulunk el.
Marica