Sára Lilla és Boribon

Nálunk mindkét gyerek imádja a könyveket, akárcsak mi. Folyton olvasunk, amint pár perc szabadidőnk van, bárhol, bármikor. A táskánkban dugikönyv minidg található. Fiam a Télapótól könyvtárjegyet(is) kapott, amire iszonyú büszke.

Sára Lilla viszont rajongó típus, neki Boribon kell és kész. Szívesen olvas fel nekünk is belőle, és már vannak kedvenc mondatok. Aki tudja annak mondom: " Hol vagytok mókusok?"

Ezért is készült el Boribon maci horgolva. A képeken még néhány hímzés hiányzik, de a fotózáshoz épp ideálisak voltak a fényviszonyok.

Itt örökbe fogadhatod.

Hosszú szünet- téli álom

Mondjuk téli álmodozás inkább mint alvás, és most épp kényszerszünet is, mert sikerült jó alaposan felfáznom, ezért bivalyerős antibiotikumot kapok,a mitől a fél napomat kábán nézegetve töltöm, és bármire nehéz koncentrálnom. egyébként a jogi szakvizsgámra is készülgetek, bár mivel még mindig nem tudom az időpontot ez eléggé esetleges jelenleg, de tényleg kellene....

Szóval mióta naponta bejárok dolgozni sokkal kevesebb időt szórhatok el büntetlenül és sokszor bizony a munka is hazajön velem, és mire ide jutok, már semmit sem akarok írni vagy mondani. Ennek ellenére azért a lecsípett fél-egy órákban a fantasztikusan megértő gyerekeknek és egy imádnivalóan segítőkész férjnek köszönhetően azért készülnek nálam új holmik, úgyhogy bemutatom őket apránként.

Ő itt egy manó a gombaházával. horgolócérnával hímezve és horgolva az apró részletek. Bejárat a tetőn. A manó nagyon szereti ezt a bejárási módot:)

Élménybeszámoló képekben karácsonyról

Büszkeségeim és újabb gyönyörű babócák

Andinak hála a horgolmányaim csodaszép fotókon szerepelnek tündéri babákkal és külön öröm, hogy itt is megoszthatom veletek a képeket.

Ha további képeket szeretnétek látni, akkor itt nézelődjetek.

Új év, új rémek, új történet

Hát, boldog új évet, ami elmúlt azon már túl vagyunk.

Jó, értem én, hogy ünnep volt meg minden, és a karácsonyt is imádom, de mivel murphy törvényei szerint mindkét gyerek, majd utánuk én is hörghuruttal töltötte az időt tanulás ésa főleg pihenés helyett, így aztán nézzétek el, hogy nem rajongok ezért az évkezdésért. A dokkernél töltött időkért, ami helyett sétálhattam volna, meg az ébren töltött időért, ami helyett olyan szívesen aludtam volna.

Nos, a tavalyi szabimból maradt napokat gyerekápolással töltöm szakvizsgára készülés helyett, így aztán remek a kedvem, még szerencse, hogy rutinos gyermekeim a horgolást anyához tartozó dolognak tartják, így nem lepődnek meg az újabb állatkákon.

Szóval az év vége pozitívuma pár újabb alkotás, amit megmutatok nektek és befejezem a nyafogást és kihasználom SL alvásidejét arra, hogy jogszabályt olvassak.

Csak irigyeljetek bátran:)
Ő itt Kócos Süni, a férjem szülinapi ajándéka. Férjem maga is tipikus süni, de őt is sokat kell simogatni, már ha lehet.
Ő itt Tia a kiselefánt, akinek a történetét nemsokára megírom, addig is mindenkinek egészséges és boldogságos napokat kívánok.