Minden kisgyerek tudja, hogy a manók és a tündérek igenis léteznek. A felnőttek egy része is, ha pedig nem, azok elfeljtették az álom előtti utolsó perceket gyerekkorukban. A csöndes várakozást az esti altatódal után amikor a sötétben az árnyékok ringatni kezdték a kiságyat és hirtelen megjelent a saját álommanónk. Csalafinta mosollyal előhúzta álomporos zacskóját és markába véve a varázsport és belefújt.
Rengeteget meséltem az én manócskámról a gyermekeimnek. Arról, hogy Tündérföldön az álommanók nagyon figyelik a kisgyerekeket, hogy mindenkinek a megfelelő gyönyörű álmokat hozzák el. Persze álmot kérni is lehet. Mi meg szoktuk beszélni lefekvés előtt, hogy miről szeretnénk álmodni. Tudom, hogy a manóink ilyenkor nagyon nyújtogatják a hegyes kis fülüket:)
Az általam horgolt kis manókban és virágtündérkékben az a jó, hogy nappal is velünk maradhatnak és anya vagy apa( esetleg a vállalkozó kedvű nagytestvér vagy nagyszülő) segítségével elbábozhatjuk az esti álmokat, vagy énekelhetünk is egyet.
És biztosak lehetünk benne, hogy Tündérországban erre is odafigyelnek, és nagyon boldogok lesznek:)
Ha szeretnél további képeket látni róluk, illetve örökbe fogadni egyet, akkor a Tündérlátta boltban megteheted.
Ha szeretnél további képeket látni róluk, illetve örökbe fogadni egyet, akkor a Tündérlátta boltban megteheted.
3 megjegyzés:
Édesek a manók, meg a történet is :o)!
Nagyon tetszik a történet, persze a manók is. Szerintem majd a történetet ellopom, ha nem baj :o) majd ha kellesz, mert az én Manóm nem tud el aludni, egyelőre berakjuk az ágyikóba, kapja a puszit és a tejet és alszik szépen egyedül többynire reggelig.
Köszönöm a mesét. :)
Megjegyzés küldése