Mióta megmarad a horgolótű a kezembe horgolok. Ahogy a nagyijaim is, ki hobbiból, ki szükségből, de mindig egyedi módon. Mára már elmondhatom, hogy profin tervezek játékokat, ruhákat, ékszereket horgolva, és időnként varrok is. Ha pedig kész vannak, akkor felteszem a képüket ide.
2009. szeptember 21., hétfő
Itt van az ősz és az őszi sapkák
Íme egy kis saját tervezésű sapka, amihez Katanya csodaszép nagylánya és Boriska bari állt modellt. Köszönet a csodaszép fotókért a modellnek és a fotósnak egyaránt:)
Ha szeretnél ilyet vagy hasonlót, akkor írj és a Tündérlátta boltban hamarosan megveheted.
2009. szeptember 18., péntek
Ingyen alapminta az ujjbábok elkészítéséhez
Megosztom veletek azt a mintát, amit én használtam valamennyi ujjbáb alapjául. Remélem követhető lesz:)
Remek ötlet a maradékok felhasználására,ajándékkészítésre.
A horgoláshoz vastagabb fonalat és 4-es horgolótűt használtam.
1kör: 2 O aztán a tűtől távolabbiba 6 X
2. kör : minden szembe szaporítunk VVVVVV (12 szem)
3. kör: minden 2. szemben szaporítunk VXVXVX VXVXVX (18 szem)
4-6.kör: minden szembe kispálcát horgolunk XXXXXX XXXXXX XXXXXX ( 18 szem)
7.kör :minden 2.szemben fogyasztunk XAXAXAXAXA (12 szem)
8. kör: Minden szemben fogyasztunk AAAAAA( 6 szem)
9. kör :minden szembe szaporítunk VVVVVV (12 szem)
10- 18. kör: minden szembe kispálcát horgolunk XXXXXX XXXXXX ( 12. szem)
A fülekhez, orrokhoz és kiegészítőkhöz használd a fantáziád. Ha nem akarod horgolni, használj bátran filcet.
Jelmagyarázat:
O - láncszem
X - kispálca
V - szaporítás. Egy kispálcába kettőt öltesz)
A - fogyasztás( persze ez is áthúzás nélkül értendő) két kispálcát egyszerre zársz le)
Használd egészséggel! Kérlek olvasd el a szerzői jogi részt az oldalamon és csak akkor használd a mintát, ha egyetértesz.
Címkék:
babaszoba dísz,
horgolt állat,
horgolt figurák,
horgolt játék,
játék minta,
leírás,
minta,
segítség
2009. szeptember 15., kedd
Ujjbábok és a szülinapi bábjáték története
Tavaly ilyenkor rendeztem Kornélomnak az első gyerekbulit, amiben teljesen kifáradtam, így úgy döntöttem, hogy az üldögélős gyereklenyugtatós programokra helyezem a hangsúlyt:) A saját érdekemben:)
Mivel azonban az én kis közönségem mindenáron meg szerette volna kaparintani a bábokat, így idén remek ujjbábokkal készültem, az előadás pedig úgy zajlott, hogy én meséltem, ők meg elbábozták.
A szülinapos volt a főszereplő, ő választhatott először bábot:)
A történetnek csak a vázát írom le, mert tetszés szerint bővíthető, átalakítható a résztvevők életkorának, illetve türelmének függvényében.
A főszereplő ( nálunk Oleg a Korkodil dinó) épp holnap tölti be a .....-dik születésnapját. Fantasztikus partit akar rendezni, és gondolkodik, vajon melyik barátját hívja meg , hogy igazán szuper legyen a buli. De mindegyikükkel baj van. a nyuszi félős, a zsiráf fennhordja az orrát, az elefánt mindig elfelejti a játékszabályt, a viziló mindent felzabál, a maci torkos és nem tud számolni stb,( a szereplők és fantázia függvényében bővíthető). Végül úgy dönt nem hív el senkit, mert akkor csak elszúrnák a bulit.
Eljön a születésnap, de a főszereplő szomorúan sírdogál a házában, hogy most már nincs egy barátja sem, pedig mennyire szereti őket, és felsorolja milyen jókat játszottak együtt( fantázia , ezt rátok bíznám). Aztán egyszercsak halk énkszó üti meg a fülét, és mikor kinéz az ajtón ott áll az összes barátja a háza előtt egy csodaszép tortával, mert mind eljöttek és nem felejtették el a születésnapját.
Íme a történet. Saját tapasztalat, hogy a szomorú réazeknél vigyázzunk, mert a gyerekek nagyon bele tudják élni magukat a történetbe. Ha kell ugorjunk kicsit a jó részhez. Nálunk nagyon élvezték a kölkecek:)
2009. szeptember 14., hétfő
Kornél fiam 5 éves lett
Hihetetlen, hogy milyen nagy már. Hihetetlen, hogy ilyen régóta velünk van:) És be kell vallanom, hogy imádom. azt is, ahogy a barátoknak és unokatesóknak tartott partin nevetgélt, azt is, ahogy átölelte és bemutatta Lilit a barátját( nem szerelmes, nem nőzik, asszem egyelőr én vagyok a legjobb nő az életében). Megnőtt, és sokkal de sokkal igazibb kissrác lett belőle, mint amit valaha magamnak képzeltem. Félreértés ne essék, nem jó, nem szófogadó,de igazi hú svér kiskölyök és annyira a mienk.
Most épp dino lázban égünk, úgyhogy az immár hagyományosnak számító szülinapi bábjátékban is Oleg a dino-krokodil volt a főszereplő. Folyt köv a mese leírásával, mert remélem másoknak is segítek vele.
Képek ízelítőnek:)
Kornélom, és Kristóf
Luca és Sára Lilla- szerintem nagyon hasonlít a két lány unokatesó
A fiatalok folyton ficánkolnak, így képtelenség róluk éles képet csinálni.
2009. szeptember 11., péntek
Vannak játékok, amiket
Vannak játékok, amiket akkor is imád a fiam, ha nekem nem a kedvencem. Ki tudja. Ezt a macit a Tündérlátta boltban te is örökbe fogadhatod, de persze a fiamnak is készíteni kellett egy ilyet a saját készletből:)
Remélem nektek is tetszik:)
A kép ismét Kataanya fotós tehetségét dícséri.
Pedró nagyon jó barátságban van Domingóval a kalandoregérrel. Bár az ő hazája valahol a messzi sztyeppéken van. Pedró amúgy érdemes cirkuszi művész, aki a porondon járja a ropogós medvetáncot. Szerencsére nagyon ügyesen táncol, így társasházban lakóknak is bátran ajánljuk.
Ezt én is megerősíthetem. Élvezet hallgatni a meséket a messzi messzi tájakról, fenyvesekről, folyóbeli halászkalandokról. Olyan kellemes dörmögős a hangja, hogy néha én is szívesen odakucorodnék Kornél ágya szélére. Természetesen elválaszthatatlenok. Reggelente, mikor átjön az ágyunkba egy kis bujszizásra akkor is ott a kezében.
2009. szeptember 3., csütörtök
Játszótéri szülők- avagy hogyan NE neveljünk gyereket
Muszáj megosztanom veletek. Ha ez lenne az első eset, hogy találkozom ezzel a szülői hozzáállással, akkor azt mondom oké, egyedi hülyeségről van szó, de ez újabban trend.
Tudni kell, hogy meglehetősen hűséges típus vagyok játszóterezésben, nem szívesen megyek máshova, ha már választottam játszóhelyet a gyerekeknek, így tudom mikor kik járnak oda.
Nálunk általában normális a viszony aszülő és nagyszülő társakkal, nincs hiszti a gyerekek között, mivel mindenki (a gyerekek is) természetesnek veszik, hogy elkérhetik/ kölcsön vehetik egymás lehozott játékait, ezzel ki van zárva az enyém tied veszekedés nagy része és sokkal kevesebb az irigység és a magányosan homokozó gyerek.
Nem mondom, hogy elítélem azt a szülőt, aki nem hagyja szeme fényét " idegen" játékokkal játszani, inkább a gyereket sajnálom. Látom a szemében, hogy ő jönne...
Azt viszont igenis helytelennek tartom amikor általában ugyanezen szülő kikéri magának (általában miközben úgy 50 méterre a gyerektől könyvet olvas, lehetőleg a gyereknek háttal), hogy rászóljak Szeme Fényére, ( akinek sokszor nem hoz játékot sem és az unatkozó csemete a homokot szórja vagy a csapot babrálja amiből dől a víz) , hogy legalább ne az én gyerekemet szórja, vizezze.
Én két gyerekkel játszóterezem. Szerencsére Kornél önálló, de SL-t még figyelnem kell. Őszintén örülök, ha valaki rászóla nagyra, ha hülyeséget csinál, és nem látom. A fiam tudja, hogy a felnőttekre jobb ha hallgat, főleg mert anya sem hagyná, hogy más gyereket bántson, meglökjön, szórja a homokot.
Ugyanakkor Szemünk Fénye édesanyja ezek után szemforgatva közli, hogy az ő gyereke AZT CSINÁL A JÁTSZÓTÉREN AMIT AKAR, hiszen ezért hozza ide. Mindezt a gyerek füle hallatára. Nos ez az a mondat, amely után én nem csodálom, hogy szemünk fénye 2 perc múlva üti a többieket, nyakig vizesen és sárosan rohangál, Homokot dobál a vár tetejéről.
Véleményem szerint már kis kortól meg kellene tanítani a gyerekeinknek, hogy sehol sem tehet meg BÁRMIT amit akar, és akkor kevesebb magatartászavaros gyerekkel kellene megküzdeni az óvodának, iskolának.
Szerintem. Uff szóltam.
Tudni kell, hogy meglehetősen hűséges típus vagyok játszóterezésben, nem szívesen megyek máshova, ha már választottam játszóhelyet a gyerekeknek, így tudom mikor kik járnak oda.
Nálunk általában normális a viszony aszülő és nagyszülő társakkal, nincs hiszti a gyerekek között, mivel mindenki (a gyerekek is) természetesnek veszik, hogy elkérhetik/ kölcsön vehetik egymás lehozott játékait, ezzel ki van zárva az enyém tied veszekedés nagy része és sokkal kevesebb az irigység és a magányosan homokozó gyerek.
Nem mondom, hogy elítélem azt a szülőt, aki nem hagyja szeme fényét " idegen" játékokkal játszani, inkább a gyereket sajnálom. Látom a szemében, hogy ő jönne...
Azt viszont igenis helytelennek tartom amikor általában ugyanezen szülő kikéri magának (általában miközben úgy 50 méterre a gyerektől könyvet olvas, lehetőleg a gyereknek háttal), hogy rászóljak Szeme Fényére, ( akinek sokszor nem hoz játékot sem és az unatkozó csemete a homokot szórja vagy a csapot babrálja amiből dől a víz) , hogy legalább ne az én gyerekemet szórja, vizezze.
Én két gyerekkel játszóterezem. Szerencsére Kornél önálló, de SL-t még figyelnem kell. Őszintén örülök, ha valaki rászóla nagyra, ha hülyeséget csinál, és nem látom. A fiam tudja, hogy a felnőttekre jobb ha hallgat, főleg mert anya sem hagyná, hogy más gyereket bántson, meglökjön, szórja a homokot.
Ugyanakkor Szemünk Fénye édesanyja ezek után szemforgatva közli, hogy az ő gyereke AZT CSINÁL A JÁTSZÓTÉREN AMIT AKAR, hiszen ezért hozza ide. Mindezt a gyerek füle hallatára. Nos ez az a mondat, amely után én nem csodálom, hogy szemünk fénye 2 perc múlva üti a többieket, nyakig vizesen és sárosan rohangál, Homokot dobál a vár tetejéről.
Véleményem szerint már kis kortól meg kellene tanítani a gyerekeinknek, hogy sehol sem tehet meg BÁRMIT amit akar, és akkor kevesebb magatartászavaros gyerekkel kellene megküzdeni az óvodának, iskolának.
Szerintem. Uff szóltam.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)