Mióta megmarad a horgolótű a kezembe horgolok. Ahogy a nagyijaim is, ki hobbiból, ki szükségből, de mindig egyedi módon. Mára már elmondhatom, hogy profin tervezek játékokat, ruhákat, ékszereket horgolva, és időnként varrok is. Ha pedig kész vannak, akkor felteszem a képüket ide.
2010. július 6., kedd
Jótesók és élménybeszámoló a csömödéri kisvasútról
Az a helyzet, hogy az összes pillanatnyi problémán túl meg kell, hogy állapítsam, hogy a gyerekeim fantasztikus jó tesók, jelzem, mi az öcsémmel nem voltunk azok. Kornél az esetek nagy többségében türelmes és megértő, Sára Lilla imádja a bátyját, viszont néha túlzásokba esik, és akkor nagyon önző és csak magának akarja őt, egyébként a kiskutya és a félisten kategória között másol mindent, amit a bátyja csinál, vagy szeretne csinálni, mert tőle nm tudja.
A hétvégén Zalaegerszegen voltunk, ahonnan kirándultunk Lentibe és kipróbáltuk a gyerekekkel a csömödéri kisvasutat. Nekem voltak róla gyerekkori élményeim, de a valóság még az emlékeimnél isjobb. Mivel ez nem kirakat vasút, hanem működő erdészeti vonal, így még délben is 5 őzet, rengeteg gólyát, lovakat láttunk a vonatról, no meg persze vasúti kocsikat, működő faszállítót, gőzöst, mindezt testközelből, és minden faxni és felhajtás nélkül. Én így szeretem:)
A Csömödéri kisvasútról itt olvashattok részletesen.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Nagyon édes Kornél és Sára Lilla. :-)
A csömödéri kisvasútról nekem is vannak emlékeim. Lehet fel kellene eleveníteni.
Megjegyzés küldése