Mióta megmarad a horgolótű a kezembe horgolok. Ahogy a nagyijaim is, ki hobbiból, ki szükségből, de mindig egyedi módon. Mára már elmondhatom, hogy profin tervezek játékokat, ruhákat, ékszereket horgolva, és időnként varrok is. Ha pedig kész vannak, akkor felteszem a képüket ide.
2009. február 24., kedd
Találkozások, bárányok meg pár apróság
Sűrű nap volt a tegnapi, úgyhogy akik a minta folytatását várják, azoktól kis türelmet kérnék. Már reggel 10 órakor hívtak az oviból( a kisebbik persze épp elaludt), hogy a fiam szemöldöke felszakadt( szerintük baleset, szerintem a szokásos fegyelmezési hiány) miatt, egy másik fiú odavágott a farostlemezzel. Hálálkodás az őrangyalnak, hogy nem Kornél szeme ment rá, majd rohanás, a Kicsi ébresztése, öltöztetése, csúszkálás a szakadó hóban( még jó, hogy 5 percre lakunk az ovitól) és hazahozni a hüppögő gyereket. Komoly gond nem volt, de jó mély seb úgy 2 centivel a szeme fölött a szemöldöke alatt igen. Szóval őt ápolgattam.
Apája sietett ahogy tudott, hogy a Zsukkával való találkozóra épp odaérjek és elhozzam a csodaszép táskámat és átadjam a Barit és Zsigát.
A mi példányunkat Bernátnak hívják, az ő képüket láthatod fent és nemsokára a tesója örökbefogadóra várva felkerül a MESKA-ra is.
FIGYELEM! itt nézheted meg a többi képet is.
Nagyon jó volt élőben látni Zsukkát, Hanna Zorkát és Danit, na meg Kornélt a hős férjet, aki remélhetőleg túlélte a női fecsegést:) A gyerekek még sokkal helyesebbek, mint a képeken.
Zsukka kérdezett tőlem pár dolgot, úgyhogy a műhelytitok sorozatomat is folytatni fogom nemsokára.
Addig is írjatok, kérdezzetek bátran, igyekszem mindenkinek gyorsan válaszolni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Megjegyzés küldése