Mióta megmarad a horgolótű a kezembe horgolok. Ahogy a nagyijaim is, ki hobbiból, ki szükségből, de mindig egyedi módon. Mára már elmondhatom, hogy profin tervezek játékokat, ruhákat, ékszereket horgolva, és időnként varrok is. Ha pedig kész vannak, akkor felteszem a képüket ide.
2009. október 30., péntek
Valami, amire titokban mindig vágytam
Lassan azt gondolom, hogy a megrendelőim belém látnak és csupa olyat rendelnek tőlem, amit én már egyébként is szerettem volna, de nem volt kinek...
Oké, a harmadik baba még várhat picit magára a családunkban, de egy ilyen kisfickót bármikor elfogadnék.
A sapi az én művem, és remélem a társai is ilyen édes buksikra kerülnek majd:)
Nagyon nagyon köszönöm Andinak a sok kedvességet és a villámgyors fotót és a hozzájárulását, hogy itt az én blogomon is megjelenhessen.
Nézzetek be ti is és gyönyörködjetek itt és itt.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Gratulálok Neked! Nagyon helyes sapi, de tényleg úgy az igazi, ha egy babus fején van. Átérzem az örömed, Andi barátnője Kata, kukkants be hozzám, ezt a képet pedig ő készítette:
http://3fiaalkot.blogspot.com/2009/10/szepseg.html
üdv, Karina
Igen, a sapi a megkoronázása ennek a bűbájos kis kobaknak. Mindjárt elolvadok! Imádnivaló a kiskrapek!
Megjegyzés küldése